Kereskedési stratégiák

Sikerre vezető stratégia kialakítása tanulással és felkészüléssel jár.

A kereskedés nagy kockázattal jár, következésképpen Ön az összes tőkéjét elveszítheti.

A befektetési stratégiák különböző típusai

A lexikon meghatározása szerint a stratégia egy előre meghatározott általános cél elérése érdekében tervezett vagy megfogalmazott tevékenységek együttese. A lexikonban a „befektetés” meghatározása is szerepel, miszerint az az eszközök (általában pénz) allokációja valamilyen előnyszerzés (általában nyereség) reményében. A befektetési stratégia tehát olyan tervezett tevékenységek együttesét jelenti, amely pénzmegtakarítást (első lépés) foglal magában nyereségszerzés (utolsó előtti lépés) reményben. Az „előszó” és „utószó” között számos közbülső lépés van, ezek egyike a „hol” kérdését veti fel, és ez általában valamely brókernél nyitott befektetési vagy kereskedési számlára irányul. A „hogyan” kérdése már kissé bonyolultabb. Ennél a pontnál tengernyi (általában hosszú távú) befektetési és kereskedési stratégiával találkozunk.Ezek olyan műveletsorozatokból állnakk, amelyek mindegyikének végén nyereséget kívánunk elérni. Minden kereskedési stratégia három alapvető elemből áll: MIKOR NYISSUNK MEG, mikor ZÁRJUNK LE egy ügyletet, és hogyan KEZELJÜK? Az utóbbi általában a pénzkezelésre utal, azaz hogy mennyi pénzt fordítsunk az ügyletre. Ez nemcsak a számla ideélis élettartamának fenntartása miatt fontos, hanem a a kényszerzárás megakadályozása szempontjából is kiemelkedő jelentőségű: ha túl nagy összeget fektet be, és túl nagy tőkeáttételt alkalmaz, az Ön által felhasznált margin (fedezet) exponenciálisan növekedhet anélkül, hogy Ön észrevenné.

„Carry trade” stratégia:

Középtávú kereskedési stílus a napon belüli kereskedés („day-trade”) és a hosszú távú tartás, az ún. buy and hold stratégia között. A „carry trade” stratégiát alkalmazó kereskedő alacsony kamat mellett vesz fel hitelt egy adott devizában, és azt egy másik, magasabb kamatot kínáló devizába fekteti be, pénzre váltva a kamatlábak relatív változását.

Rövid távú részvénykereskedési stratégiák

Az alábbi kereskedési stratégiákat elsősorban a napon belüli kereskedők használják, mivel ezek rövidebb távú stratégiák.

Napon belüli kereskedési stratégia

A napon belüli kereskedést többnyire inkább kereskedési stílusnak tekintik, nem pedig stratégiának. Ez azt jelenti, hogy a kereskedési nap végéig a napon túli kamatok és árfolyamrések elkerülése érdekében minden nyitott pozíciót lezárnak. Ez azonban gyakran olyan sajátos stratégiát jelent, amely során egy pozíciót akkor nyitnak meg, amikor valamely eszköz árfolyama keresztezi a saját (rendszerint) 8 periódusú mozgóátlagát, a stop-loss és a take-profit megbízásokat pedig egyenlő távolságra helyezik el a belépési ponttól.

Pozíciókereskedés

A pozíciókereskedők technikai és fundamentális elemzésre támaszkodnak, vagy ötvözik azokat, általános piaci trendeket és múltbeli alakzatokat kapcsolva hozzájuk. Ez általában aránylag hosszú távú stratégiát jelent.

Devizapiaci skalpolási stratégia

Az ún. skalpolás a napon belüli kereskedők kedvenc stratégiája. Ez rendkívül rövid távra szóló pozíciók megnyitását és abban a pillanatban való lezárását jelenti, amint nyereségessé váltak. Meghatározzák a legfontosabb szinteket (támasz, ellenállás, a csatorna szélessége stb.), és ezek között kereskednek az adott eszközzel. A skalpolás többnyire a főbb devizapárokat érinti, mivel ezek nagyobb likviditással járnak, ezért a trendjeik erősebbek és határozottabbak. A skalpolás villámgyors jellegéből adódóan a kereskedők gyakran automatizálják tevékenységüket; elsősorban „expert advisorokat” használnak a pozíciók megnyitáshoz és – a stop-loss és a take-profit megbízások beállításával történő – lezáráshoz.

Swing kereskedés

A swing kereskedést valójában nem tekintik napon belüli kereskedési stratégiának, ugyanis valójában korántsem rövid távú vállalkozás. A swing kereskedők általában több naptól több hónapig terjedő időtartamú pozíciókat tartanak, bár ezek nem szólnak olyan hosszú időre, mint a „buy and hold” kereskedés, amely akár évekig is tarthat. Stratégiai szempontból ez hasonló a sáv- és a trendkövető kerekedéshez; itt a kereskedő azonban olyan konkrét „swing” pontokat keres, amelyek trendfordulót jeleznek (az elmozdulás és a korrekció között, és fordítva) az általános trenden belül.

Összetett stratégiák

A csatornastratégia

Miután meghatároztunk egy csatornát, kitörést várunk a kapcsolódó emelkedő trend esetében, amelyet a második medvegyertya jelentene. Amint teljes az adott gyertya, a magassága felénél lépjen be, és helyezzen el felette, ugyanakkora távolságra egy stop-loss megbízást.

Kitörésekre épülő kereskedés

A kitörésre épülő kereskedés a csatornastratégiához hasonlóan először is az általános trend, a támasz és ellenállás szintek megállapításától függ. Ezt követően igazolni kell, hogy valóban kitörésről van szó, ezt gyakran az új trendet megszilárdító fundamentális adatok, illetve a növekvő volumen támasztja alá.

Bikapiacot/medvepiacot jelző kereszteződés

Mindkét stratégia a MACD-indikátoron megjelenő kereszteződésre utal, ahol a MACD-vonal felfelé vagy lefelé keresztezi a 0-val jelölt középvonalat, ami a bika, illetve medvepiac kezdetét jelzi. Az adott trend végét általában az a pillanat jelzi, amikor MACD-vonal iránya megfordul.

„Horgászzsinór” stratégia (Fishing Line Strategy)

A „horgászzsinór” stratégia technikai indikátorokat alkalmaz, mégpedig a Bollinger-szalagokat. Általában a szalagok egyikéből való második sikertelen kitörési kísérlet legfeljebb két gyertyára korlátozódik, ebben az esetben mindkettő az alsó szalag alatt (eladás esetén a felső szalag felett) záródik le. Amikor az adott eszköz árfolyama átlép a felső szalagba (alsó szalag, uo.), akkor long pozíciót nyitunk, és take-profit megbízást helyezünk el a felső szalag tetején, és stop-loss megbízást az előző kitörési gyertya alsó kanócánál.

A fraktálokra épülő stratégia

Kettő vagy annál több indikátor használata mindig feszültségekkel teli, azonban fontos a megerősítés. Példánkban Bill Williams meglehetősen ezoterikus „fraktál” és „aligátor” indikátorait („Fractal and Alligator Indicators”) nyitjuk meg. A fraktálindikátor 5 gyertyából álló, ismétlődő alakzatsorozatokból áll, míg az aligátor-indikátor 3, eltérő időtávú mozgóátlagot helyez egymásra a grafikonon. Amennyiben a 3 mozgóátlag keresztezi egymást egy olyan fraktál mellett, amely az előző fraktálnál keskenyebb, akkor pozíciót nyithatunk az ellenállás szintjén, stop-loss pozíciót elhelyezve a támasz szintjén.